A kisházunknál nagy liláskék foltokban nyílik az ibolya. A ház előtti kertben a jázminok sárga szoknyában billegnek a lágy tavaszi szellőben. A ház gangja mellett az Édesanyám ültette korai törpetulipánok tűzpiros, ingerlő harangszoknyájukban táncolnak a melengető napsütésben. Odakint, a határban a mandulafák szégyenlősen integetnek virágzó ágaikkal. De a korai szilvafák is fehér kucsmákat viselnek, és a falu mellett a barackfák ágain is egyre több rózsaszín virágszirom látható.
Imádom a korai tavaszt. Egyre színesebb minden, és az embereken is azt látom, hogy a sziporkázó napsütéssel egyenlő mértékben nő a jókedvük. Több napsütés – több mosoly?
Ha így igaz, akkor süssön ám sokat a nap!
Jól haladunk a metszéssel. Talán bő két hektárunk van még metszeni. Azután kivágunk másfél hektár szőlőt. Nagyon nehezen szántam rá magam erre a dologra. Valahol legbelül most sem tudom elfogadni a saját döntésemet. Még mindig keresem az indokokat hogy miért nem kellene megtenni.
De ha erőt veszek az érzelmi kötődések miatti ellenkezésemen, és előveszem a kockás füzetet – no meg a józan paraszti eszemet –, akkor kivágjuk a parcellákat.
Elöregedett rajtuk a támrendszer. A faoszlopok szinte mindegyike cserére szorulna, a huzalok rozsdásak, egyre többet szakadnak. A szőlőtőkék is nagyszámban pótlásra szorulnának.
Nincs mit tenni.
Elárulom azért, hogy máris azon jár az eszem, hogy hogyan lehetne mielőbb újratelepíteni ezeket.
Angi és Szabi erre a gondolatra megjegyezte, hogy Apa, először lássuk meg, hogy mire jutunk a fenyegető aranyszínű sárgasággal, koncentráljunk erre a feladatra. Azután majd foglalkozunk az újratelepítéssel.
Mit lehet erre mondani? Igazuk van.
A két Banditának viszont most ültettem szőlőt. Hat darab csemegeszőlő-oltványt raktam a kisház gangja mellé. A Fiúk egész éven nagy kedvvel eszik a szőlőt. Néha szégyelljük is magunkat, amikor a Lidlből vásároljuk Nekik. A most elültetett tőkékről (meg az Istenhegyen már elültetett pár tőkékről) azért ha nem is egész éven, de augusztustól októberig meglesz számukra a szemezgetnivaló!
Dolgozzunk! Bár álmodozni munka közben is lehet.
Lassan amúgy is szaporodnak (megint) a napi teendőink.
Gyarapodnak a kóstolós időpontjaink.
Növekszik a rendezvények száma is.
Szabolcs egyre többször süt és tart pizzakészítő vagy nosztalgia kifli workshopot is.
Továbbra is kevés helyre megyünk, de idén áprilisban a Borászok Borásza Gála izgalmasabb lesz számunkra, mint eddig. A következő levelemben elárulom, hogy miért!
A rátkai töltött káposzta fesztivál most május 16-án lesz, és már érkeznek a megkeresések ezzel kapcsolatban. Természetesen nyitva leszünk idén is!
Várunk mindenkit szeretettel!
Árvay János
Ja, és palackoznunk is kellene, csak úgy mellékesen.
Katerina Monroe
@katerinam • More Posts by Katerina
Congratulations on the award, it's well deserved! You guys definitely know what you're doing. Looking forward to my next visit to the winery!
