<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>furmint &#8211; Árvay Pincészet</title>
	<atom:link href="https://www.arvay.eu/tag/furmint/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.arvay.eu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Mon, 27 Feb 2023 12:55:55 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	

<image>
	<url>https://www.arvay.eu/wp-content/uploads/2020/03/arvay-favicon-150x150.png</url>
	<title>furmint &#8211; Árvay Pincészet</title>
	<link>https://www.arvay.eu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Japán keserűfű a mindent túlélő</title>
		<link>https://www.arvay.eu/japan-keserufu-a-mindent-tulelo/</link>
					<comments>https://www.arvay.eu/japan-keserufu-a-mindent-tulelo/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Verzár Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 14 Feb 2023 10:15:31 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Egy borász naplója]]></category>
		<category><![CDATA[furmint]]></category>
		<category><![CDATA[napló]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.arvay.eu/?p=989122</guid>

					<description><![CDATA[Érdekes cikket olvastam a napokban. Az ártéri japánkeserűfű nevű növényről írtak benne. Azt ecsetelték, hogy invazív (nem őshonos, beözönlő, behatoló fajként) milyen veszélyekkel jár a terjeszkedése, egyre agresszívebb térhódítása. Tömören fogalmazva, kipusztíthatatlan növény, ami idővel akár egy családi házat is képes tönkretenni. Rákerestem, mit találni róla a világhálón. (Ezeket találtam itt és itt. ) Nem...]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="vgblk-rw-wrapper limit-wrapper">Érdekes cikket olvastam a napokban. Az ártéri japánkeserűfű nevű növényről írtak benne. Azt ecsetelték, hogy invazív (nem őshonos, beözönlő, behatoló fajként) milyen veszélyekkel jár a terjeszkedése, egyre agresszívebb térhódítása. Tömören fogalmazva, kipusztíthatatlan növény, ami idővel akár egy családi házat is képes tönkretenni.</p>
<p>Rákerestem, mit találni róla a világhálón. (Ezeket találtam <strong><a href="https://www.naturalzen.hu/blog/a-japankeserufu-es-felhasznalasa-a-gyogyaszatban/?gclid=Cj0KCQiAiJSeBhCCARIsAHnAzT-VsNK6XO39vl1raBlmOsMxGdni4cL_5ic6GLfAmzng4JDxHU8iFs0aAqAlEALw_wcB" target="_blank" rel="noopener">itt</a> </strong>és <strong><a href="https://divany.hu/offline/elpusztithatatlan-noveny/?utm_source=index.hu&amp;utm_medium=doboz&amp;utm_campaign=link" target="_blank" rel="noopener">itt</a></strong>. )</p>
<p>Nem is tudom, hogyan fogalmazzak. Első benyomásom az volt, hogy egy csodanövényről van szó. Kapszula, kivonat, szépítő- és fiatalítószer is készül valamelyik részéből. Rezveratroltartalma is magas. Ez a borban is megtalálható anyag, ami az emberi szervezetre jótékony hatással van.</p>
<p>Maga az említett növény számomra ismerős volt. Elég sokat tudtam már eddig is róla. Azért keltette fel régebben az érdeklődésemet, mert valahol olvastam, hogy a gyökeréből vagy friss hajtásaiból készült teával hatékonyan tudunk a szőlő egyik betegsége ellen védekezni. Ugyan nem próbáltuk ki, de ha jól emlékszem, peronoszpóra ellen lehetett volna használni a növényben található hatóanyagot, kiáztatás után.</p>
<p>Elgondoltatott ez a történet.</p>
<p>Megdöbbentő, hogy mi, emberek, mennyire felelőtlenül, bár legtöbbször jószándékkal telve tudunk önös okokból belepiszkálni a Földünkön kialakult rendbe.</p>
<p>Számtalan ilyen eset jutott eszembe. Ezzel nem is terhelek most senkit. Akit érdekel, majd utána tud nézni.</p>
<p>A szőlőtermesztésben is történtek olyan esetek, amik hatását azóta is érezzük, szenvedjük.</p>
<p>Időrendben felsorolom:</p>
<p>1845-ben érkezett Európába a lisztharmat nevű gombabetegség.</p>
<p>Úgy tűnt, hogy találtak ellenszert, ezért Amerikából hoztak be a lisztharmatnak ellenálló szőlőfajták vesszőiből.</p>
<p>1855-ben fedezik fel a filoxérát, amely valószínű, hogy az előbb említett szőlővesszőkön megbújva érkezett. Szőlő gyökértetűről van szó, ami az európai saját gyökerű szőlőültetvényeken gyorsan elterjedve majdnem kipusztítja a teljes akkori szőlőterületet.</p>
<p>No de ez ellen is találtak megoldást (látszólag). Amerikai vesszőkre – amiket a filoxéra nem szeret – oltják az európai fajtákat, és így telepítik újra a területeket.</p>
<p>Európában a filoxéra megjelenése után új betegség jelenik meg, a peronoszpóra. A gombabetegséget az Amerikából a filoxéra elleni védekezéshez használt szőlővesszőkön hurcolták be véletlenül.</p>
<p>Belegondolva a fentiekbe? Jó szándékú, és az akkori tudás szerint a legjobb megoldásokat hozták. A sok negatívum ellenére egy pozitívum azért van. Szőlőterületek nem pusztultak ki. Ennek köszönhető, hogy ma beszélhetünk még egyáltalán európai borokról, és mi is élvezhetjük a borok adta csodálatos élményeket.</p>
<p>Azóta is töretlenül készül bor Európában.</p>
<p>Csak sokkal költségesebb a telepítés és állandó védekezést kell folytatni a lisztharmat és a peronoszpóra ellen.</p>
<p>Én a szőlővel kapcsolatban hoztam fel hirtelen példát. De hazánkban 2008-ban jelent meg először például a harlekin katicabogárfaj. Agresszív faj. Ázsiából azért vitték be például az USA fólia- és üvegházaiba, hogy különböző ottani kártevők petéit eltüntessék. Aztán onnan valahogy kikerült, majd elterjed az USA-ban, Európában is.</p>
<p>Burgonyabogár, amerikai kabóca, parlagfű – és hosszan sorolhatnám még. Nehogy azt higgyék, hogy amerikaellenes vagyok. De az előbbiek azért – akárhogy is kerültek ide – csak onnan származnak. Számtalan dolog van, ami az emberiség történelmében a vándorlások, utazások során más földrészről Európába került.</p>
<p>Pozitív dolog hirtelen több jutott eszembe. Burgonya, paradicsom, paprika. Ezek azért nem terjednek agresszívan. Étkezésünkben viszont régóta nagyon fontos szerepük van.</p>
<p>Fákból az akácfa. Igen, tudom, hogy egyrészt ez is az invazív fajok közé tartozik. De viszonylag könnyebben kordában tartható. Mellette szól, hogy a kemény fája tüzelőként, építőanyagként nagyon jól használható. Még hordót is lehet készíteni belőle. Méhészeink jórészt az akác illatos virágjaiból tudnak kiváló mézet pergetni.</p>
<p>A pozitívumok viszont eléggé ritkán egyensúlyozzák az okozott károkat.</p>
<p>Úgyhogy bánjunk óvatosan a jó ötletnek tűnő megoldásokkal!</p>
<p>Maradjunk inkább a bornál! Abból nem lehet baj.</p>
<p>Legújabb információk szerint már kb. 8000 éve készíti az emberiség. Ennyi idő alatt azért csak kiderült volna, ha káros lenne a természetre! Legalábbis a bort fogyasztó emberek körében szerintem nem nagyon találunk olyat, aki hátrányait emlegetné.</p>
<p>Talán annyit, hogy kevés vagy gyorsan elfogy.</p>
<p>Ha a fentiek kissé elszomorították volna a kedves olvasót, kompenzálják gyorsan egy pohár borral!</p>
<p>Még javában tart a Furmint Február, hétvégén Budapesten a <strong><a href="https://borjour.hu/rendezvenyek/borjour-magnum-2023/" target="_blank" rel="noopener">Borjour Magnum</a></strong>on, jövő héten pedig Mádon lehet velünk kóstolni. A <strong>F<a href="https://www.facebook.com/arvayfamilywinery" target="_blank" rel="noopener"><strong>aceBook</strong></a></strong> oldalunkon minden programot megtalálhatnak…</p>
<p>Furmintot elő!</p>
<p>Egészségükre!!!!</p>
<p>Árvay János</p></div>
<p><!-- .vgblk-rw-wrapper --></p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://www.arvay.eu/japan-keserufu-a-mindent-tulelo/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
