Lassan érik a szőlő

2018.07.31.

Tavasszal magkeveréket vetettünk pár hektáron. Azóta alig volt errefelé eső, így nem sok kelő növényt láttunk. A múlt héten azért kaptunk vagy 40 mm-t három nap alatt. Most mintha imitt-amott eddig ismeretlen levelű növények kezdenének feltűnni. Itt egy eddig nem látott majdnem harangvirágú fehér, ott egy sárgarépa leveléhez hasonlító szabdalt levelű lila virággal. Na, hátha most előtörnek a nedves földből. Mindenesetre jövőre jobban megtervezzük a vetést.

A Sauvignon Blanc-szemek puhulnak, a Sárgamuskotály fürtjei egyre sárgábban kacsingatnak ki a levelek alól. Azt hallom mindenünnen, hogy idén korábban lesz a szüret. Valószínű, hogy így történik, ha a természet is így akarja majd.
Hol itt, hol ott azért találok lisztharmatos bogyókat. De komolyabb fertőzés nélkül megúsztuk ezt a nyarat. Néhol sérült szemeket látok. Ezeket a traktorral sebezhettük meg művelés közben. Aztán azt is tapasztalom, hogy a kevés csapadék miatt a hiánybetegségek tünetei jelentkeznek a leveleken. Van, ahol a szőlőtakácsatkák szívták sárgára az alsó leveleket. Eddig minden permetezésünkbe tettünk lombtrágyát, az utolsóba pedig keserűsót is.
Takács Lajos barátom említette a múltkor, hogy ő használta tavaly is.
Igaz, valami növényből áztatta ki. Én a sűrű elfoglaltságaink miatt „lusta” emberként készen vettem meg a készítményt. Lehet, hogy régen tanultam, de mára újdonság volt, hogy mire is jó.
Káliumot ad a leveleknek, ami a cukorképzéshez kell. Javítja a klorofillképződést. Van benne 30% kén is, ami a lisztharmat és az atkák ellen is hasznos.

Lengyel vendégekkel voltunk kint a Padihegyen a napokban. A borszőlőtőkék közé keveredett csemegeszőlők már teljesen érettek, vittem is haza egy nagy adagot. Marcim nagyon örült a fürtöknek. Lemostam neki. Boldogan szemezgetett belőlük, igaz, minden szemet kettéválasztott és kivette a magokat. Papó! A kicsikben nincs mag – állapította meg.
A legnagyobb meglepetésünkre egyszer csak megkérdezte: Papó, ezt mikor permeteztétek? Már nyugodtan ehetem?

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete könyvet ad ki novemberben elhunyt kedves barátomról. Felkérést kaptam néhány sor megírására. Meleg szívvel tettem meg, mert nagyon tiszteltem és szerettem Jakabffy Lászlót. Pár sor az emlékeimből:
„Lacit mihez is hasonlíthatnám? Talán egy öreg, nagy lombú diófához. Áll stabilan, mélyen a földbe eresztve a gyökereit. Nagy testű, de az ágai, és rajta a lombok, levelek, mozognak. Irányítanak. Fix és mégis mozgékony. Ilyen volt az éttermekben is mint vezető.
Állt. És szemével, mozdulataival, egész lényével folyamatosan felügyelt és irányított.
Most már fenn, az égben teszi a dolgát. Szerintem át is vette azóta a Mennyei konyha irányítását és dolgozik az új ételsorokon.”
Hiányzol a Földről, Laci!

Árvay János


Árvay Úr, szeretném én is olvasni a naplóját!
Telefon: +36 30 3183380