Naspolya

2018.11.30.

Kati néni, a szembe szomszédunk állt a minap a kapunk előtt, mikor hazaértem. Messziről láttam, ahogy a járókeretébe kapaszkodva görbebotjával próbálja a kapucsengőnket megnyomni. Ami amúgy sem működik már régóta, mert a két unoka miatt mindig ki van húzva, hogy ne riassza meg őket feleslegesen.

Nagyon megörült, amikor a kocsiból kiszállva ráköszöntem. De jó, hogy megjöttél, Jancsika! Hoztam nektek egy kis naspolyát. Naspolya? Tudom, hogy micsoda, meg láttam is, hogy a kertjükben van egy terebélyes fa, sok terméssel.

Megmelegedett a szívem. Kati néni, aki alig lát, nehezen jár, veszi a fáradságot, hogy leszedjen egy szatyornyit és átballagjon a számára azért eléggé veszélyes forgalmú úton a nekünk szánt naspolyával. Hát, igen. Ilyenkor mindig eszembe jut Rátka, a szülőfalum eredete. A sváb gyökerek.

Oda kell figyelni a szomszédra. Ha módunkban áll, segíteni kell a rokonokon és mindenkin, akin csak tudunk.

Meg kell osztani mással is az olyan dolgokat, amikből nekünk feleslegünk van, és amivel a másiknak örömet tudunk szerezni.

Tavasszal Szabi barátja, Feri (aki nem mellesleg fantasztikus természetfotókat készít) édesanyja szokott hasonlóan átjönni. Ő a ropogós májusi cseresznyéből hoz a gyerekeknek. Nyaktörő akrobatamutatvány árán szed kosárnyi piros cseresznyét, és hozza nekünk örömmel.
Most ugrik be, hogy az alsó szomszédunk minden évben megajándékoz bennünket a csodaszép kertjében termő zöldségekkel.

Sütőtök, uborka, saláta, cukkini és más, főleg Angelika kedvelte finomságokkal.

Felső szomszédunk, Gyuri, az édesapja által készített jóízű szalámival, kolbásszal kedveskedett a múltkor.

Attila (amúgy autófényező mester) kovászolt kenyerekkel, egyebekkel járul hozzá a súlyunk gyarapodásához.

Jut eszembe, hogy nemcsak a szomszédoktól, rokonoktól kapunk hasonló ajándékokat, hanem máshonnan is.

Boraink kedvelőitől is szoktak most már rendszeresen, de számomra mindig a meglepetés erejével ható dolgok érkezni. Mátészalkán élő Józsink almával lát el minket, Lajos barátunk évek óta fokhagymával. Miskolcon élő Csaba barátunk halakat és vadat szokott hozni nekünk, vagy épp fantasztikus színű kalocsai paprikát. Régi csokoládégyáros munkatársam, Laci minden éven karácsonykor jelenik meg csokoládéval, mogyoróval és a karácsonyfára való szaloncukorral. Szabolcs sógorától hízott kakast kaptunk, amiből ellenálhatatlan pörköltöt sikerült főznöm villányi barátunk, Lojzi receptje alapján.

Valakit vagy valakiket biztos, hogy ki fogok felejteni a felsorolásból, bár most egyre több ember jut eszembe, akiktől ajándékot kaptam. Mindenkinek szívből köszönöm a jóindulatát.

A napokban beálltak a komoly hidegek. Szokatlan az enyhe ősz után. Marci már nagyon várja a hóesést, hogy hóembert építsünk. Na, meg hógolyózni és havat lapátolni szeretne velem.

Közeleg a Mikulás, hátha addigra a hólepel is meglesz.

Angelika kitalált egy 2013-as borválogatást, fadobozban.

A 13-as szám több szálon kötődik az életünkhöz. Az erről szóló rövid videókat a Facebookon tudják megnézni, de ha valakit érdekel, egy e-mailben jelezze és elküldjük neki.

13 faláda kerül majd forgalomba 6-6 palack 2013-as évjáratú borkülönlegességgel.

Azaz, most már csak 12 láda, mert egy ládára már jelentkezett egy vevő, és Franciaországba kell küldenünk a dobozt. A többi? Még egyelőre gazdára vár.

A 13-asról jut eszembe: december 13-ig fut a Facebookon és az Instagramon a játékunk, ahol azt kértük, hogy küldjenek nekünk Árvaypalack-fotókat. Ha valaki nem használja a közösségi médiát, az sem baj, küldje el üzenetben, és így is esélye lesz Árvay borcsomagot nyerni.

Árvay János


Árvay Úr, szeretném én is olvasni a naplóját!
Telefon: +36 30 3183380