Változatos január

2016.01.31.

Nem csoda, hogy olyan sokan nehezen bírják az időjárás változékonyságát.
Pár napig mínusz tíz, akár tizenöt fok farkasordító hideg, széllel megspékelve. Aztán meg átvált plusz tizenöt fokra, szép napsütéssel. Nagy böjtje lehet még ennek a szélsőségnek.
Mondta ugyan a sok havat is az előrejelzések legtöbbje, de szinte semmi sem lett belőle.
A hidegnek egyfelől nagyon örültem. Megritkítja a káros rovarokat, gombákat, egyebeket.
Annak viszont nem, hogy kiderült: a traktorokban kikészültek az akkumulátorok. Mit tehettünk?
Mélyen zsebbe nyúltunk, kicseréltünk kettőt.

Sajnálom a gyerekeket, hiszen csak egy, talán két napon tudtak szánkózni.
Hol van ez már ahhoz képest, hogy mi heteket, hónapokat szánkóztunk és korcsolyáztunk gyerekkorunkban! Igaz, szánkózni szívesebben engedtek a szülők. A korcsolyázásnak nem nagyon örültek, mert az akkori bőrtalpra erősíthető korcsolya néha leszedte a cipőtalpat.
Mivel váltóbakancsa szinte senkinek nem volt a faluban, így otthon meg kellett várni a lakásban, hogy a cipész Implom bácsi megjavítsa a lábbelit. Az, ugye, meg pénzbe került.
Más miatt is jó lenne, ha még sok hó esne. Kellene a csapadék a talajba, hogy a szőlő majd később jól érezze magát. Tavaly és tavalyelőtt is eléggé kevés eső volt egész éven. De ha jobban belegondolok, akkor már az utolsó három év is csapadékhiányos volt, vagy nagyon rossz elosztású.

Gőzerővel készítjük a borokat palackozáshoz. A Sauvignon Blanc megint a bolondját járatta velünk.
Azt hittük, hogy már december közepén palackban lesz, de ő nem tudott erről. Rakoncátlankodott és csak mostanra lett palackálló.
Decemberben így csak a 2013-as Padihegyünk kerülhetett palackba. Első alkalom hogy parafa dugó helyett üvegdugóval zártuk a palackokat. Az „új tokaji palackot” már eddig is használtuk a dűlős borainknál. Nagyon teszik a vendégeknek. Úgy vélem, örömmel fogadják majd az új lezárási formát is.
Az idei Furmint Február nagykóstolón már ezt a bort is mutatni fogjuk. Hamar kiderül, hogy ízlik.
Egyetlen dolgot nem tudok: hogy ha felbontás után visszadugjuk az üvegdugót, akkor elfektetve lehet-e a borhűtőbe tenni? Na, majd kipróbálom.

Megderítettük a Furmint Birtokbort, az Istenhegy Furmintot, az Édesemet és a 2012-es Aszút is. Amint palackállók, mehetnek is töltésre. Azt ugyan még nem igazán gondoltam végig, hogy hogyan fogunk ennyi borral elférni a raktárunkban, de majd megoldódik valahogy.

Kellemes meglepetés ért a minap. Egy nem ismert mobilszámról hívott fel egy úr. Elmondta, hogy rendet rakott a pincéjében és talált 6 palack 1997-es évjáratú bordó címkés Árvay Furmintot.
Egy palackkal fel is bontott még aznap. Na, gondoltam most jön a feketeleves, hiszen 18 éves a bor.
Hála Istennek, a társaságának is nagyon tetszett. Azt mondta, hogy tiszta volt és viszonylag világos színű. Illatában és zamatában is élt, vibrált, nem volt elöregedve. Ugyan nem dekantálta, de kinyitás után 15 percet pihentette. Azt hiszem, jó borszerető és -ismerő ember lehet.
Nagyon megköszöntem a megtiszteltetést, hogy vette a fáradtságot és ezért felhívott.
Be volt aranyozva a napom.

Szabolcs és Réka Ausztriába látogattak a Junibor tagokkal, szakmai kirándulásra. Ugyan csak két napra, de négy osztrák pincészetnél jártak. Örülök annak,  hogy időt tudtak szakítani erre. Vártam nagyon az élménybeszámolót, hogy mit láttak, milyen ötletekkel tértek haza. De azért is jó, hogy elmentek, mert biztos, hogy sok mindenről beszélgettek a többi fiatal borásszal. Mi csak nyerhetünk vele, ha a ma és a jövő „reménységei” közvetlen kapcsolatot tartanak egymással.

Nem felejtkezem el azért Marciról sem. Néha már támaszkodás nélkül megáll pár pillanatig a két lábán. Persze aztán fenékre huppan, de látom, hogy egyre több időt tud egyenesen állni. Órákig képes viszont egyszerű dolgokkal is ellenni. Nézi a képeskönyveket, néha meg is puszilja a kedvenc figuráit. Vagy egybepakolja, ami egybe illik, majd szétszedi. Aztán indul a körforgás újra és újra.
Na, ő is bearanyozza minden napunkat.
Most ünnepeltük a születésnapját. Kata fantasztikus tyúklevest főzött és csípős csirkeszárnyat sütött. Nekem kedvezve rozé kacsamell is került az asztalra rozmaringgal és sok fokhagymával.
Sebestyén Csillától és Csabitól kapott Marci egy 2006-os Szekszárdi Bikavért, hogy az 1 éves szülinapján szabad csak felbontania. Persze nem neki, hanem a családnak. Megtettük! Köszönjük szépen, éppen illett a kacsamellhez.

Húgom, Éva egy nagy játszópaplant készített Marcinak, sok labdával, katicabogárral, vonattal és egyebekkel díszítve. A gyerek hangos sikongatással örült neki.
Aztán nagyon meglepett minket. Délután ugyanis elindult a babakarámjában. Bizonytalan tipegéssel haladt, hiszen hívtuk. Jár a baba, jár.
Most értettem meg, hogy milyen boldogságot, örömet tud adni az unoka.

Árvay János


Árvay Úr, szeretném én is olvasni a naplóját!
Telefon: +36 30 3183380