Szahara

2015.07.27.

Hihetetlen hőség van már hetek óta. Ugyan néha-néha jött egy kisebb vagy nagyobb vihar, de eső az nem lett belőle. Az egyik érkező vihar előtt Szabolcsék hívtak át magukhoz grillezni. Istenien sikerültek a húsok, zöldségek. És nagyon jólesett a Réka főzte csemegekukorica is. Bár az időjárás miatt be kellett tenni a grillt és a sütőtárcsát a garázsba, de ez a hangulaton mit sem változtatott.
Látom, haladnak az aratással is a határban. Minden nap szorgalmasan dolgoznak a kombájnok. A traktorok a terménnyel teli pótkocsikkal szaladgálnak a magtárak felé. Azt hiszem, nem sok dolga akad majd a terményszárítóknak. A kukoricatáblákon viszont egyre jobban látszik a vízhiány. Furulyáznak a levelek. Sajnos nem lesz jó a termésátlag.
A hőség miatt korábban látunk neki a munkának. Szabolcsék már hajnali fél négykor kezdtek a fiúkkal, hogy ne a legnagyobb melegben menjenek ki permetezni. A szőlős embereink is ötkor vették fel a munkát. Most a tetejezést végzik a szőlőben. Le a kalappal előttük, hogy rendületlenül dolgoznak a szőlősorok között megrekedt forróságban.
Köszönjük!

Jacky kutyánk is keresgéli a leghűvösebb árnyékos helyeket, ahol szundikálhat.
Tegnap estefelé nevettem, mikor megláttam, hol ül. A vízóraakna vasfedelére telepedett. Gondolom, az akna hűs levegőjétől a vastető hidegebb volt, mint tuja alatti fű vagy a borostyánok adta árnyék.
Éjszaka járőrözik az udvaron, előre-hátra. Napközben elbújik az udvar legeldugottabb sarkában, ahova sosem süt be a nap és mindig árnyék van. Ásott magának egy jó nagy gödröt és abban hűsöl. Vizet két tálba szoktam tenni neki árnyékos helyre, és napjában többször cserélem, hogy mindig hűvös legyen.

Kisunokánk, Marci is csak felszínesen alszik napközben már hetek óta. A klímát csak akkor merjük használni, ha a gyerek nincs a szobában. Most rakódhat be a foga, mert nagyon szopogatja az ujjait vagy valamelyik játékát. Egyre ügyesebben fog mindkét kezével, sőt már kacagva nyomogatja a zenélő elefántja hasát. Rájött, hogy ha megnyomja, zenélni kezd az „Elefánti”. A szülőkön már látszik a kialvatlanság.

A szaharai hőségben szinte minden étkezésnél eszünk jól lehűtött görögdinnyét. Na persze, azért a kovászos uborka sincs ám hanyagolva!

A hétvégén volt Rátkán a Szent Anna búcsú. Gyerekkoromban nagyon vártuk. Ilyenkor minden háznál nagytakarítás, kapu- és kerítésfestés volt, valamint rendbe rakták a porta és a ház előtti árkot, útszakaszt. A környező falukból processziók érkeztek gyalogosan. Egyházi zsoltárokat énekelve, a sor elején keresztet és templomi zászlókat hordozva jöttek a hívők. Mise után vagy csak az ebédet követően mentünk le a templom körüli forgatagba. Tátott szájjal csodáltuk a vásározók sátrait. Ehettünk vattacukrot, felülhettünk a ringlispílre. A szülőktől, keresztszülőktől egy csomó „értékes” ajándékot kaptunk: nyalókát, tükrös mézeskalácsot, dugós puskát, patronos pisztolyt, kardot vagy kisdobot. A dob persze inkább fricska volt a szülők felé, hiszen aztán ők hallgatták a lelkes dobolásunkat.
A faluból elszármazott rokonok zöme is meglátogatta az itthon maradottakat. Volt nagy trakta és borozás minden háznál. Sajnos mint a legtöbb ünnepnek, ennek is homályosul az ereje.
Most jutott eszembe, így a múltba nézve, hogy a búcsúra édesapám mindig hozott pár fürtöt a korai csemegeszőlőből a Padi-hegyről. Most is van pár tőke, amit lehet csipegetni és a Zéta is elkezdett már zsendülni.

Valószínű, hogy korán lesz ez éven szüret.
Ami talán jó ebben a rekkenő hőségben az az, hogy ilyen forróságban a lisztharmat sem tud dolgozni. A múlt hónapban még azt hittem, hogy robbanni fog a fertőzés. A 35, akár 40 fokos forróság megállította a gombákat is. Hála Istennek.

A nagy melegben jólesik, ha ilyenkor hideg levest eszik az ember. Hideg zöldbableves kaporral, vagy az egyik kedvencem, a kovászosuborka-krémleves. Vagy a hideg paradicsomleves. Próbálják ki önök is!


Árvay János


Árvay Úr, szeretném én is olvasni a naplóját!
Telefon: +36 30 3183380