Félidő tele kamrával

2011.02.23.

A félidő a metszésünkre vonatkozik. Most járunk körülbelül a felénél. Jól haladunk.
Sokat tépelődtünk, hogy mit tudnánk javítani a szőlőben.
Most éppen azt találtuk ki Angelikával és Szabolccsal, hogy több rügyet hagyunk a tőkéken.
Legyen több hajtásunk, amiből talán több fürt fog kifejlődni.
Aztán tavasszal majd átgondoljuk, hogy a hajtásokat hogyan válogassuk.
Nem eszementen akarjuk a termésátlagot növelni. De az is nonszensz hogy csak ezer palackot termeljünk egy hektáron. Tavaly és tavalyelőtt sem kellett zöldszüretet végeznünk, mert oly kevés fürtöt hoztak ki a tőkék.

A 2010-es szüretre sokakkal ellentétben mi nem igazán panaszkodunk.
Egyre több az olyan tételünk, amire mosolyogva bólintunk, hogy rendben.
Kicsit talán unjuk, hogy hetente átkóstolunk minden hordót és tartályt.
De be kell vallanom, hogy ugyanakkor meg jó, mert jobban együtt élünk borainkkal.
Szerintem meg is hálálják majd az állandó odafigyelést és babusgatást.

Három disznóvágáson vagyunk túl. Kicsit el is teltünk a sok disznósággal, így köménymagos leves, házi savanyú káposzta, hajas krumpli hagymával és paprikás savanyú káposztával most már a sláger és nem a kolbász.
Bár… Én azért néha vétkezem és csak úgy desszertnek bekapok egy-két „katonát”.

Elfáradtunk kicsit. De a kamra az dugig lett finom dolgokkal. Sok-sok kolbász kapaszkodik a rudakon. Isteni a sonkák és oldalszalonnák fokhagymás füstölt illata.
Zsír is lett egy nagy bödönnel.
De már alig várom, hogy a nyelvből, fülekből, körmökből a pácolás és füstölés után kocsonya készüljön.
Vagy a boáci leves.
Ami a sós fokhagymás pácléből kikerült orjaleves galuskával vagy házi kockatésztával.
Nem szokott átlátszó lenni, de a fokhagymás ízkavalkád a levesben és a főtt húsban az valami eszméletlen.
A 307 kilogrammos mangalica és duroc keresztezés disznójából négyujjnyi vastag szalonna lett szép rózsás-piros húscsíkokkal. Nemsokára ez is lekerül a füstölőből. De jó is lesz végre megkóstolni! Hozzá vöröshagyma, friss házi kenyér. Persze hogy bor is dukál majd hozzá.
Szerintem a mostani kedvenc kíséri. 2009 Padihegy Furmint.
15 hónapos fahordós érlelés után most fogjuk palackozni.
A Vajdahunyad vári Furmint Februáron már bemutattuk a borkedvelőknek.
Sokuknak tetszett.

2010-ből sauvignon blanc és Angelika száraz sárgamuskotálya kerül nemsokára palackba.
Az előző évekhez képest úgy érzem illatosabb, zamatosabb lett a sárgamuskotály.
És jól itatja magát, még nekem is, holott én nem igazán szeretem a túl illatos borokat.
Kazánrakáshoz is illik, mert az mostanában rendesen rakni kell a kinti hidegek miatt.
Egy kazánrakás, egy pohár bor. Így sorjában.
Most jöttem vissza a „kis” háztól.
A hóvirágaink megint fényes fehér virággal bókolnak a járda mellett. Szegények másfél hónappal ezelőtt is az gondolták már itt a tavasz. Aztán elbújtak a hideg és a hó miatt.
Ma már megint himbálózik a virág a kecses hattyúnyakú száron.
Nem bánnám, ha nekik lenne igazuk.
Jöhetne a tavasz.

Árvay János


Árvay Úr, szeretném én is olvasni a naplóját!
Telefon: +36 30 3183380