A szüreten majdnem túl

2011.12.17.

Bár mint pár éve mindig, most is van kint egy kevés leszedetlen termésünk. Na ne gondolják, hogy jégbort akarunk készíteni. Egyszerűen csak elfogytak az üres tartályok és hordók. Az amúgy eléggé nagy és kényelmes fürdőkádunkba meg mégsem akartunk mustot tenni.
Így kint maradt vagy 0,4 hektár. Ha megeszik a vadak, madarak akkor így jártunk.

Hogy milyennek mondanám az idei szüretet?
Nehéz nyilatkozni, hiszen az a biztos amikor már palackban vannak a borok.
De kegyes volt a Természet hozzánk majdnem egész évben.
Tényleg fantasztikusak voltak a szüretelt fürtjeink. Aszúnk ugyan alig lett. Vagy mit siránkozok mikor 880 kilogrammot azért csak sikerült szemezgetnünk?
A vártnál sokkal több lett az édes borunk is. Bevallom, hogy nagyon megcsalt a szemem és talán a szám is csalfa volt.
Igaz annyi szőlőt ettem ez éven, hogy Berni kutyánkat is felülmúltam. Annyira ízes volt a gyümölcs hogy napjában többször tömtem magam degeszre belőle.
Több parcellán jártam viszont úgy hogy szedése előtt azt hittem 14,5-15 várható alkoholra számíthatunk majd.
Aztán lesett az állam mikor a prés alól fokoltuk a lecsorgó levet. Nem jól látok? Vagy elromlott a fokoló?
Még a laborban is mérettem cukortartalmat mert egyszerűen nem akartam hinni a szememnek.
Ha 12% alkoholig erjed és megáll akkor marad még benne 80- akár 100 gramm cukor.
Huh.
Na hát így tévedjek minden éven.

A kierjedt száraz borok tetszenek. Igaz nem én vagyok a mérvadó.
Majd a vevők azok akik igazán ítéletet mondanak. Ha veszik és isszák, akkor jó a bor.
A kisördög itt kuncog azért bennem. Mintha hallanám egy két külföldi szakíró véleményét.
Korrekt, jó, gyümölcsös stb. Aztán egy szó, ami majdnem mindig elhangzik. Fenolos.
A fenét…
Sokat tépelődtem régtől hogy miért gondolnak erre. Ki is vert a hideg párszor hogy valahol hibáztunk. Akkor nyugodtam meg igazából mikor más boránál is felmerült hasonló vélemény.
Nem a káröröm nyugtatott meg. Távol áll tőlem.
Inkább az hogy kíméletes gyors szinte préselés nélküli feldolgozás és fahordó teljes kizárásával készített boroknál is ugyanezt mondták.
A hiba nem a mi készülékünkben van:)
Hogy mi teszi azt azért nem tudom bizonyosan. Lehet hogy a fajtáink génjei? Vagy a „túl” ásványi talaj?
Nem mindegy? Most még talán negatívnak érezzük az ilyen véleményt,de lehet hogy egyszer ez átfordul pozitívba?
Pozitív érték lesz hogy nem a "BorDonald’s" receptúra szerinti bort készítünk?
Kivárom. Mert mondjanak bármit, a Padihegyi Furmint nekem így jó ahogy van. Jólesik ha csak kortyolom és még jobban ha szaporábban nyelem a pohárból.
Ez derít jó kedvre. Egészségünkre!

Szántunk már a szőlőkben. Őszi mélyszántás, mármint amit szeretnénk. Jól felhantolni a földet, hogy a téli csapadék könnyen jusson minél mélyebbre a talajba. Tartalék ugyanis a gyökerek számára ha nyáron kevés lesz a csapadék. Na meg ha ezek a hantok a téli fagytól szétfagynak akkor tavasszal porhanyós lesz a földünk a sorok között.
Az ekevasak viszont a tömörödött eléggé száraz (és nem is kicsit köves) talajban gyorsan kopnak. Mától már nem is a szőlős ekével hanem a szántóföldivel „kapargatjuk” a sorok közét.
Ez még bírja egy darabig.

A fagyok előtt még a fügefabokrot is be kell takargatnunk a Padi-hegy tetején.
Az aszúszemeinket is fel kellene még Karácsony előtt dolgozni.
Trükkösek idén az aszúszemek. Kezembe fogva érzem a szemek ruganyosságát. Szétlapítva őket látszik, hogy barnák, beérettek a magok. Húsuk is van nem is akármilyen ragadós édességgel. Szinte összeforrasztják ujjaim.
Csak épp a jó kádnyi szem nem adott eddig egy csepp eszenciát sem!
Régen volt mikor tiltották is az eszencia leengedését az aszúszemekről.
Nem szabad kiherélni a szemeket! Mondták.
Na, mi most ha akartunk volna sem tudtuk volna.
Meglátom mennyire bársonyos mézes lesz majd így az aszúbor belőlük.
Még karácsony előtt megírom!

Árvay János



Árvay Úr, szeretném én is olvasni a naplóját!
Telefon: +36 30 3183380