Pincénk gyerekszemmel: Levente

2008.07.03.

Hónapok óta járt már a fejemben, hogy egy jó körömpörköltet kellene főzni.

Csütörtökön este neki is láttam. Fél héttől tíz óra utánig tartott.
Közben ugyan meg is vacsoráztunk. A már szokásossá vált zöld saláta minden jóval és pár szelet grillezett hús.
A szakácskönyv nagyban segített életem első körömpörköltjének létrejöttében.
Na jó, azért olyat is megkérdeztem, aki már látott embert, aki főzött ilyet.
Sok hagyma, üvegesre fonnyasztva. Rá a felvágott lábak, farok, ami csak kell. Egy darab paradicsom és egy darab paprika. A recept szerint nem ennyi kellett volna, de tudják, hogy van ez… Férfi azzal főz, ami van. Tehát jöhetett a spájzból a sűrített paradicsom és a csípős piros arany.
Magam feje után több gerezd fokhagyma, egy csipetnyi köménymag, és egy kávéskanálnyi őrölt pirospaprika következett. Magyar termék, nem külhoni!!!
Kóstolgatás alapján sóztam is rendesen.
Alig bírtam 11 órakor megállni, hogy az izgató illatoktól felcsigázottan ne szedjek egy tányérral.

Végre eljött a szombat, amikor hétvégén egy baráti házaspár tisztelt meg minket.
Tokajban aludtak, túráztak a környéken.
Szombat délutánra beszéltük meg hogy fiúkkal (Levente - 4,5 éves) együtt szőlőt nézünk, este pedig együtt vacsorázunk.
Szokvány program, mondhatnám.

Zoliékkal Mád mellett találkoztunk.
Levente álmosan szállt ki kocsijukból épp csak felébredve a szundikálásból.
Átültek az enyémbe és irány a hegyek.
Lajosok, Medve, Birsalmás, Padihegy.
Bernit (bernipásztor kutyánkat) is megmutattuk azért, majd Tokaj felé vettük az irányt.
Vacsorának a körömpörköltet szántuk (ekkorra - ahogy kell - alig lehetett kiszedni a melegítéshez a fazékból), de volt azért "könnyű" zöldbabos csirke is.
Zoli, aki állítólag nem szereti a körömpörköltet, minimum háromszor szedett. Én négyszer.

Levente épp csak csipegetett, de a házi baracklekváros piskótából tekintélyes mennyiséget fogyasztott.
Megnézzük ugye a pincét is János bácsi?- kérdezte.
Hát persze!
Akkor döbbentem rá, hogy mióta vezetem Őket ide-oda, szinte csakis Leventének szólnak a mondatok, magyarázatok.
Mert kérdezgetett. Mi ez, mi az? Ez miért?
Most a tartályok mellett állt meg földbe gyökerezett lábbal. És tekintett ámulva felfelé. Leguggolva kérdeztem: Láttál már ilyet? Nem -szólt alig hallhatóan a válasz.

Az emeleten a prések mellett is gondba kerültem. Miként kellene ezt jól elmagyarázni? Már előtte sem volt egyszerű, hogy mi is az a valami (csap) a tartályokon? Miért van nagy és rajta a kicsi tartály?
Egyre keményebb diónak bizonyult számomra a válaszadás. Egy ártatlan gyermek, kinek semmi tudása a borról, "technológiai" kérdéseire olyan választ adni, hogy rögtön megértse. Nem lehet szó ködösítésről, nem segítenek a szakszavak.

Az erjesztő pincében már előttünk sétált.
Ez tetszik, ez nagyon jó! Hallottuk.
Simogatta, kopogtatta a hordókat. Ebben van, ebben nincs.
Ilyet még nem láttam, mondta a palackozóban.
Elgondolkodtatott.
Mi szakbarbárokként szórjuk az információt, mondjuk a szakszöveget.
Levente rádöbbentett valamire.
Az Ő szemszögéből próbáltam most a dolgainkat végignézni.
Mindenhez hozzá szabad-e lehet-e nyúlni érni?
Rám szólnak-e vajon ha megfogok valamit? Elhangzik-e, hogy ezt nem lehet, ez veszélyes, ez nem neked való…
Bevallom egyszer sem hallotta a számból, nem volt miért.
Biztonságban érezte magát. Otthon.
Nagy szó!!!
Bort ugyan nem kóstolt, de essenciát azt igen. Ugyanolyan pohárban, mint a többiek. Elismerően bólogatott. Ez jó, ez tetszik!

Megtisztelt ez a kis ember.
És elgondolkoztatott.
Felébresztett.
A megszokott dolgainkat is újra kell néznünk.
Akár egy gyerek tiszta tekintetén keresztül.
Lehet, hogy akkor más szépséget találunk. Más dimenziókat?
Hálám jeléül mit is adhattam volna Neki?
Megkértem válasszon a szívemhez nőtt kövek közül.
Nem tudom ki volt boldogabb mikor Ő a frissen kapott "kinccsel" elindult aludni, vagy én, aki az elismerő bólogatásokat, kaptam ajándékba?

A szülei sem jártak azért rosszul.
Velük a "Nyári borok úgy magában, vagy fröccsnek" borsort kóstoltattuk
2007 Sárgamuskotály
2007 Hárslevelű
2007 Édes Sauvignon Blanc

Nem mondom hogy mind csakis a pörkölthöz valók. De ugye ott vannak a saláták, halak, vagy grillezett hússal a vacsorák, a könnyű desszertek, vagy csak egy tál gyümölcs, vagy akár fagylalt.

Na és a meleg napokon a szódavízhez is kell talán valami. Ezek szinte még nekünk is újdonságok: ez az első száraz sárga muskotályunk, hárslevelűnk sem volt még ilyen ropogós és friss, édes sauvignon blanc-unk sem jelent még meg a piacon. Pedig gyümölcsös, friss és könnyen iható. Lehűtve tökéletes nyári italok, akár a fenti ételekkel is párosítva. Ezért július hónapban ezt a három bort bevezető áron, nagy kedvezménnyel kínáljuk hűséges olvasóinknak, Önnek! Kóstolják meg, higgyék el megéri.

Nem állíthatom, hogy napra kész vagyok a Budapesti éttermeket illetően, bármennyit is járok arra. A jókra, és ahol boraink megtalálhatóak azért odafigyelünk. Érdekes, hogy ezek legtöbbször egybe is esnek!
TIGRIS néven most nyitott Budapesten a Mérleg utca 10. szám alatt egy új étterem. Mi még idő hiányában nem tudtunk eljutni.
Ha személyesen velünk talán nem is, de borainkkal már itt is találkozhatnak. Ha Önök hamarabb érnek oda, mint én, akkor szívesen veszek egy jellemzést: étteremről és borról egyaránt.

UI: Kőszedő túránkat, kiemelt gyerek programokkal a jövő hét végén rendezzük.
Aki még most kap fejéhez hogy részt venne a családdal, annak jelentkezését szívesen vesszük!

Árvay János



Árvay Úr, szeretném én is olvasni a naplóját!
Telefon: +36 30 3183380